A forrás oldali passzív bankügyletek
1. Passzíva fogalma és a passzí bankügyletek:
A passzív bankműveletek a bankok egyik legrégebben megjelent üzletágát jelentik. A megnevezés a bank mérlegére gyakorolt hatás eredményeként jelent meg, mert a betét kötelezettség keletkezését jelenti jövőbeni visszafizetési ígérettel. A forrásszerzés a külső források igénybevételét jelenti, elterjedt idegen szóval ez a fundingolás. A bank pénzközvetítéssel foglalkozik, ezért jelentős szerep jut passzív műveleteinek, hogy ezek során megszerzett forrásait a későbbiekben aktív műveletek megvalósítására fordíthassa. A passzív bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni- mind nagyságát, mind pedig szerkezetét illetően- ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét.
Forrás: https://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/tetelsorok_2009/tetel23_2009.doc.
2.Passzív bankügyletek fajtái:
A passzív bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni – mind nagyságát, mind szerkezetét illetően – ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapír-műveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik.
1. Számlanyitás, betétgyűjtés: A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ui. tevékenységük során bevételekre tesznek szert, illetve kiadásokat teljesítenek, bevételeik egy részét pedig hosszabb-rövidebb ideig pénz formában tartják. Az előbbi két funkciót, vagyis a pénzforgalmat a bankszámlákon keresztül bonyolítják le, míg megtakarításaikat betétekben (betétszámlákon) tartják.
2. Értékpapír-kibocsátás: A forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti az üzleti bankok saját értékpapírjainak kibocsátása. Míg a számlavezetés és a betétgyűjtés nélkülözhetetlenné teszi az üzleti bankok és az ügyfelek közvetlen kapcsolatát, addig az értékpapírok kibocsátásával a bankok ügyfélkörén kívül eső pénzforrásokat is meg lehet célozni. A bankok forrásszerzés céljából általában részvények (alaptőke-emelés), kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat. (Az értékpapírok részletes tárgyalását lásd később.)
3. Jegybanki refinanszírozási hitel igénybe vétele: Az üzleti bankok – forrásaik alakulásának függvényében – hitelezési tevékenységük fenntartása vagy bővítése érdekében, esetleg kihelyezéseik miatt keletkezett forráshiányaik esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. Ha ezt a jegybanknál kezdeményezik, akkor jegybanki refinanszírozásnak nevezik, ha pedig a bankrendszer egyéb tagjaitól, akkor bankközi hitelfelvételnek.
4. Bankközi hitelfelvétel: Az üzleti bankok nemcsak a jegybankhoz fordulhatnak hitelért, de egymáshoz is. Igaz, a bankközi hitelezést kemény törvényi korlátok szorítják keretek közé, szerepe mégis egyre nő. A bankok azért veszik igénybe a bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák. A gyakorlatban kialakult bankközi hitelfelvétel az ún. napi pénz. Ez általában 1-3 napos likviditási nehézségek áthidalását teszi lehetővé, különösen akkor, amikor a bankok fizetési kötelezettségei egy-egy napra koncentrálódnak (pl. az ügyfelek tömeges kifizetéseinek esedékességekor…).
Forrás: https://penzugy.infodoboz.com/cikk/passziv-bankmuveletek/
3. Különbség a lekötés nélküli és a lekötött betétek kamatoztatásában (kamatveszteségében), illetve a lekötött betét fix és változó kamatozásában:
Látra szóló betétek:
Számlabetétek esetében - például a folyószámláknál - lekötési rendelkezés hiányában a számlán elhelyezett pénzösszeg látraszólóan, azaz lekötés nélkül kamatozik. A lekötés nélkül elhelyezett összegek bármikor kamatveszteség nélkül felvehetők. Ennek a megoldásnak viszont nagy hátránya, hogy a számlán lévő összeg után járó minimális kamat többnyire a bankszámla fenntartási költségeit sem fedezi.
Lekötött betétek:
Amennyiben a vállalkozás nem kívánja rövid időn belül a számláján lévő összeget felhasználni, érdemes lekötni, ugyanis a lekötött összeg után rendszerint magasabb kamatot fizet a bank. A lekötött betétek kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehetők fel.
A betétek futamideje, azaz a lekötés időtartama különböző lehet, a banki ajánlatokban jelenleg jellemzően 1, 2, 3, 6, 9, illetve 12 hónapos lekötések szerepelnek.
A kamatmérték megváltoztathatósága szempontjából a lekötött betét fix vagy változó kamatozású lehet. Fix kamatozás esetén a kamat a futamidő (lekötés) alatt nem változik meg, a betét után a bank a lekötéskor meghirdetett kamatlábnak megfelelő kamatot fizeti. Változó kamatozásnál a futamidőn belül a bank - alapvetően külső gazdasági események hatására - kedvező vagy kedvezőtlen irányba is megváltoztathatja a kamatot.
A lekötés szólhat egyszeri alkalomra - ebben az esetben a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább. De a lekötés lehet folyamatos is - ebben az esetben a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Folyamatos lekötés esetén a betétes választhat, hogy a futamidő végén a bank a kamattal növelt összeget kösse le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy a futamidő végén a kamatot a bank a látra szóló számlán írja jóvá, és ez esetben csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább (illetve a látraszólóan elhelyezett kamatösszeg a látra szóló számla feltételeivel kamatozik).
Forrás: https://cegvezetokklubja.hu/2006/07/2-banki-betetelhelyezes/
4. Példát a látra szóló betétre (pénzforgalmi számla) és a lekötött betétre (pl. takarékbetét):
Kisvállalkozói pénzforgalmi bankszámla:
Vállalkozása pénzügyeinek intézéséhez biztos alapot nyújt a klasszikus forint bankszámla, amellyel lehetővé válik számos további szolgáltatás igénybevétele, beleértve az üzleti bankkártyát vagy OTPdirekt internetes ügyintézést is.
Kik igényelhetnek Kisvállalkozói Forint Bankszámlát?
- Kisvállalkozói forint bankszámlát minden egyéni vállalkozó, kisvállalkozás és non-profit szervezet vezettethet még akkor is, ha devizakülföldinek minősül.
- A non-profit szervezetek és az alapítványok számára külön forint pénzforgalmi számla is elérhető, amik a kondíciókat tekintve – a kedvezőbb számlavezetési havidíjat leszámítva – megegyeznek a kisvállalkozói pénzforgalmi számlával.
- Társasházak és lakásszövetkezetek számára üzemeltetési és felújítási számlavezetést biztosít az OTP Bank.
- Devizakülföldiek esetén a számlaelnevezésben a külföldiek forint pénzforgalmi számlája elnevezés szerepel.
Kisvállalkozói forint bankszámlát az OTP Bank vállalkozói számla-vezetéssel foglalkozó fiókjaiban lehet igényelni.
Az igényléshez a vállalkozói számlanyitáshoz meghatározott dokumentumok megléte szükséges.
Forrás: https://www.otpbank.hu/portal/hu/MKV/Szamlavezetes/Forintszamla/Penzforgalmi
Piramis Betét:
Hosszabb távon keres kedvező kamatokat, ám tart attól, hogy időközben mégis szükség lehet pénzére?
Javasoljuk a nyolc hónapos futamidejű Piramis Betétet minden olyan ügyfelünknek, aki szeretne minél hosszabb időre kedvező kamatozást biztosítani szabad pénzeszközei számára, de tart attól, hogy az időközben váratlanul felmerülő kiadásai miatt mégis szükség lehet betétben elhelyezett összegre. A Piramis Betét kiváló lehetőséget biztosít társasházak és lakásszövetkezetek felújítási alap képzéséhez is.
A betét futamideje alatt két hónapos befejezett kamatperiódusokra jár a fokozatosan növekvő kamat, így akkor sem éri teljes kamatveszteség, ha a második hónap után feltöri a betétet. Az egyes periódusok kamatai:
Kamatperiódus | Éves kamat mértéke összegsávonként | |||
100.000 - 999.999 Ft |
1.000.000 - 4.999.999 Ft |
5.000.000 - 9.999.999 Ft |
10.000.000 Ft felett |
|
0-2 hónap 2-4 hónap 4-6 hónap 6-8 hónap |
1,00 % 1,75 % 3,70 % 7,00 % |
1,00 % 2,50 % 4,70 % 7,30 % |
1,15 % 2,60 % 4,90 % 7,70 % |
1,35 % 2,85 % 5,10 % 8,00 % |
EBKM | 3,36 % | 3,88 % | 4,09 % | 4,33 % |
A Piramis Betét esetén betétlekötés a mikro- és kisvállalati ügyfélkörbe tartozó ügyfelek által a bankfiókban, OTPdirekt telefonos ügyfélszolgálatán, OTPdirekt internetes szolgáltatáson és Electra Terminálon keresztül lehetséges.
Forrás: https://www.otpbank.hu/portal/hu/MKV/Betetek/Ftbetet/Piramis_betet
5. EBKM:
A kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg. Természetesen nem azért, mert nem ismerik hogyan is kell a százalékokkal számolni. Az eltérések egyik legjellemzőbb forrása, hogy egyes bankok 360 napos bázison határozzák meg a kamatot, míg más bankok 365 napos bázison (és már rögtön elő is állt az alma-körte viszonylat, ahol két kamatajánlatot nem lehet összehasonlítani). Azonos meghirdetett kamatszint mellett eltérő pénzösszeget eredményezhet pl. az is, hogy (A) Bank havi szinten tőkésíti a kamatokat (azaz a második hónapban már az első hónapban megkeresett kamatunk is kamatozik), míg ezzel szemben (B) Bank csak az év végén tőkésíti a kamatot.
Az EBKM – egységes betéti kamatmutató – legfontosabb célja az egyes banki betét ajánlatok összehasonlíthatóságának megteremtése, ahol minden ajánlatot almában is ki kell fejezni.
Azoknak, akik szeretnek zsonglőrködni a számokkal, álljon itt az EBKM képlete:
A) éven belül:
ahol
n: a kamatfizetések száma,
r: az EBKM értéke,
ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
B) éven túl:
ahol
n: a kamatfizetések száma,
r: az EBKM értéke,
ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
Forrás: https://www.bankmonitor.hu/content/315.htm